TÁJÉKOZTATÓ AZ ELMÚLT MÁSFÉL HÓNAPBAN FOLYTATOTT ÉRDEKKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGRŐL

A tájékoztató PDF formátumban is letölthető.

TÁJÉKOZTATÓ

A MAGYAR WALDORF SZÖVETSÉG ÁLTAL AZ ELMÚLT MÁSFÉL HÓNAPBAN FOLYTATOTT ÉRDEKKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGRŐL

Budapest, 2019. július 25.

A Magyar Waldorf Szövetség részéről az alábbiakban szeretnénk a lehető legtisztább képet adni az elmúlt időszak jogszabálymódosításairól, valamint az események hátteréről. Azt látjuk, hogy számos, félreértésből és információhiányból eredő vélemény van a köztudatban. Annak érdekében, hogy mindezt tisztázzuk, szükségesnek tartjuk, hogy végigvegyük az eseményeket, egészen a Szövetség létrejöttétől kezdődően.


A MAGYAR WALDORF SZÖVETSÉG CÉLJA

A jelenleg több mint 100 köznevelési intézményt magában foglaló magyar Waldorf-mozgalom 22 évvel ezelőtt létrehozta saját érdekképviseleti szervezetét, a Magyar Waldorf Szövetség Egyesületet.

Az életre hívott egyesület elsődleges feladatának azt kapta, hogy képviselje a magyarországi Waldorf-intézmények (óvodák, iskolák, pedagógusképzések) érdekét a folyamatosan változó jogi környezetben. A cél az volt, hogy függetlenül attól, hogy milyen politikai erő irányítja az országot, mindig alakítsunk ki jó kapcsolatot, működjünk együtt – kizárólag szakmai szinten – az oktatásirányítással, és találjuk meg annak a módját, hogy a Waldorf-intézmények

  • létezhessenek,
  • a lehető legszabadabban működhessenek és
  • a lehető legnagyobb támogatásban részesülhessenek.

Fontos feladatként kapta a Szövetség, hogy folyamatosan figyelje a tervezett jogszabálymódosítási javaslatokat, és szükség esetén tegyen lépéseket azok megváltoztatására, illetve maga is kezdeményezzen a Waldorf-intézmények érdekét szolgáló módosításokat.


EREDMÉNYEK

2011 – 2016

A közelmúlt eredményeit tekintve elmondható, hogy a fenti hozzáállás hatékonynak bizonyult, számos eredményt értünk el, vagy járultunk hozzá azok eléréséhez. Ezek közül a legfontosabbak:

2011 Köznevelési törvény 9.§

A Szövetség indítványa alapján került be az új törvénybe az alternatív iskolák létének alapját képező (a korábbi Oktatási törvényben már szereplő, de a Köznevelési törvény tervezetéből eredetileg kimaradt) paragrafus, mely lehetővé tette, hogy létezhessenek alternatív pedagógiát folytató köznevelési intézmények.

2012 Waldorf-kerettanterv, Waldorf-óvodapedagógiai Program

Waldorf-pedagógusaink munkájának eredményképpen elkészültek az intézményeink sajátos működését részletesen leíró alapdokumentumok, melyek megkapták az EMMI miniszter jóváhagyását, és ezzel lehetőséget biztosítanak a Waldorf-pedagógia megvalósítására.

2013 Nem állami fenntartású iskolák finanszírozása

A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor beterjesztett mutatószámok megemeltetésével (melynek alátámasztására jogilag megalapozott, részletes kalkulációkkal szolgáltunk) a Szövetség hozzájárult ahhoz, hogy a nem állami iskolák lényegesen magasabb állami támogatást kapjanak. Ez az emelt összegű szabályozás azóta is érvényben van, és az eredeti javaslathoz képest összességében évi sokmilliárd forint többletbevételt jelent minden nem állami fenntartású iskola számára.

2014 25% állami támogatás megvonásának megakadályozása

A 2014. év végi törvénymódosítási javaslat megvonta volna a nem állami fenntartású intézmények állami támogatásának 25%-át. Az adventi időszaktól függetlenül a Szövetség intenzív érdekképviseleti munkába kezdett, minden országgyűlési képviselőt és minden döntéshozót megkerestünk, amivel hozzájárultunk ahhoz, hogy a módosítás végül visszavonásra került.

2016 Köznevelési törvény 9.§ megvédése

Miután az alternatív intézmények létét megalapozó bekezdés módosító javaslata az Országgyűlés elé került, felvettük a kapcsolatot az Oktatási Államtitkárral, akinek sikerült megmutatnunk, hogy a tervezett módosítás milyen lehetséges következményekkel járhat. A hosszas egyeztetést követően sikerült az indítványt visszavonatnunk, ezzel biztosítva, hogy a jövőben is létezhessenek Magyarországon alternatív iskolák.


AKTUÁLIS TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK

2019

Szembesülve a Köznevelési törvényt és a 2020. évi Költségvetési törvényt érintő javaslatokkal, a Szövetség ismét érdekképviseleti munkába kezdett. Megkerestünk minden országgyűlési képviselőt, minden döntéshozót az összes érintett témában.

Köznevelési törvény módosítási javaslatok

Kötelező osztályozás

Indítványoztuk a Waldorf-iskolák szempontjából leginkább sérelmes, kötelező osztályozás bevezetését előíró javaslat hatályon kívül helyezését. Szakmai indokolásunkban, kérelmünk alátámasztására felsorakoztattuk a Waldorf-pedagógia és az általános neveléstudomány kutatási eredményeiből következő ellenérveket az osztályozással szemben.

Az eredeti törvényjavaslatra összesen 5 módosító indítvány került benyújtásra az Országgyűlésnek, ebből 4 indítvány a Szövetség által az osztályozással kapcsolatban megfogalmazott módosítási javaslat volt.

Eredmény: Intenzív érdekképviseleti munkánk eredményeképpen a módosítási javaslat visszavonásra került.

Tantárgyi struktúrától maximum 30% eltérési lehetőség

Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén került benyújtásra egy újabb, az eredeti indítványban nem szereplő javaslat, mely szerint az alternatív iskolák kerettanterve maximum 30%-ban térhet el a jövőben az állami kerettanterv tantárgyi struktúrájától.

Ezzel a javaslattal kapcsolatban az egyik fő probléma az, hogy nem egyértelmű módon fogalmaz. A Waldorf-iskolák szempontjából ezt akár úgy is lehetett értelmezni, hogy a Waldorf-iskolákban nem lesz lehetőség epochális rendszerű tanításra, de akár úgy is, hogy mindössze annak kell megfelelni, hogy ne térjünk el 30%-nál nagyobb mértékben az állami kerettantervtől abban, hogy milyen tantárgyakat tanítunk.

Eredmény: Mivel a törvénymódosítás elfogadását nem sikerült megakadályozni, ezért személyes találkozót kezdeményeztünk az Oktatási Államtitkársággal, melynek során megerősítésre került, hogy az utóbbi értelmezést kell figyelembe venni. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a javaslat megfogalmazásakor figyelembe vették az OFI által korábban készített kutatást, mely a jelenleg érvényes alternatív kerettanterveknek az állami kerettantervtől való eltérését vizsgálta. Itt 25% volt a legnagyobb eltérés, a törvénymódosítási javaslatba ennek tudatában került be a 30%. Mindebből az következik, hogy a gyakorlatban sem a Waldorf-intézményeket, sem a többi alternatív iskolát nem fogja hátrányosan érinteni ez a szabályozás.

Félévenkénti szakaszolás előírása

Az új előírás megköveteli, hogy az eddigi egyéves szakaszolás helyett féléves bontásban határozzuk meg a tanítási tartalmakat, amit a Waldorf-iskolák kerettanterve és napi gyakorlata alapján nehéz lenne betartani.

Eredmény: Az EMMI-vel történt egyeztetés alapján az látszik, hogy ezzel a kerettantervi előírással kapcsolatban két lehetséges út áll a Szövetség előtt:

  • az új NAT és állami kerettanterv idén ősszel várható megjelenésével egyidejűleg módosulhat a most szigorított szabályozás; a megfelelő időben ezt a megoldást határozottan szorgalmazni fogjuk,

  • amennyiben ez bármilyen okból nem történne meg, úgy az új Waldorf-kerettantervet összhangba kell majd hoznunk ezzel az előírással. Ez nem lenne szerencsés helyzet, de – az egyeztetések alapján – végső esetben járható út lehet a Waldorf-pedagógia szempontjainak csorbítása nélkül.


Tankötelezettség kérdése

A tankötelessé válás korhatára nem változik: mint ahogy az eddigiekben is, úgy ezentúl is az augusztus 31-ig betöltött 6. évtől kezdődően válik egy gyermek tankötelessé, de továbbra is lehetséges az óvodai nevelés egy évvel való meghosszabbítása. A különbség az, hogy ezentúl az Oktatási Hivatal lesz az, aki a döntést meghozza ezzel kapcsolatban.

Eredmény: Az egyeztetés során egyértelműen megerősítésre került, hogy az OH alapvetően az intézmény véleménye alapján fog döntést hozni. A kérelem beadási határideje január 15-e, ezért tanácsos lesz minden “bizonytalan” gyermekre megkérni az óvodai ellátásban maradást. Amint elkészül a hivatalos eljárásrend, felvesszük a kapcsolatot az OH tisztségviselőivel, és egyeztetni fogunk a témában, hogy a többletadminisztrációs feladaton kívül a döntési kompetencia áthelyezése ne okozhasson kárt az intézményeknek és a családoknak.


Óvodakötelezettség kérdése

Az óvodakötelessé válás változni fog. Az óvodakötelezettség kezdete továbbra is 3 év. Az eddigiekben a gyermekeket 5 éves korig lehetett felmenteni, ezentúl azonban ezt csak 4 éves korig lehet megtenni. Ebben az esetben is egy külső szerv – a területileg illetékes Kormányhivatal – fogja meghozni a döntést.

Eredmény: Az egyeztetés során ebben a témában is egyértelműen megerősítésre került, hogy a Kormányhivatal alapvetően az intézmény véleménye alapján fog döntést hozni. Az eljárásrend elkészülte után felvesszük a kapcsolatot a fővárosi és a megyei kormányhivatalok tisztségviselőivel.

Magántanulói jogviszony átalakítása

A jogszabálymódosítás átalakítja a magántanulói jogviszonyt, egy új fogalmat (egyéni tanrend) hoz létre, melynek a részszabályairól egyelőre nem rendelkezik. Annyi tudható jelenleg, hogy a státuszról való döntést – a tankötelezettséghez és az óvodakötelezettséghez hasonlóan – kiveszi az intézmény hatásköréből. A Szövetség ebben a témában nem fejt ki érdekképviseleti tevékenységet, mivel a Waldorf-kerettanterv konkrétan és egyértelműen nem támogatja a magántanulóságot, így ezt a Szövetség nem tudja megalapozottan képviselni. Másrészt a Szövetség az érdekképviseleti tevékenységére nézve kizárólag a Waldorf-intézmények felhatalmazásával rendelkezik, így olyan témákban, melyek más csoportokat érintenek, de a Waldorf-intézményeket nem, nincs joga fellépni.

Intézményvezetői program véleményezése

Az ezzel kapcsolatos jogszabálymódosítás, mely megszünteti a nevelőtestület véleményezési jogát, nem érinti a Waldorf-intézményeket, mivel a Waldorf-kerettanterv és a Waldorf-óvodapedagógiai Program alapján továbbra is minden intézmény saját pedagógiai kollégiuma dönt a személyi kérdésekben, így az intézményvezető kinevezésével kapcsolatban is. A magántanulói jogviszony kérdéséhez hasonlóan tehát ennek a témának a képviseletére sincs felhatalmazásunk. (A Köznevelési Törvény 9. § alapján az intézményvezető kinevezésének saját körben való szabályozása minden alternatív kerettantervvel működő intézményre vonatkozik.)

2020. évi költségvetési törvényjavaslat

Pedagógus illetmény vetítési alapja

Indítványoztuk a pedagógusok fizetését meghatározó bértábla vetítési alapjának növelését. Az eredeti jogalkotói szándék szerint a pedagógus-életpályamodellel a pedagógus-bérek értékállósága volt a cél. Ehhez képest a tábla vetítési alapja még mindig a 2014. évi minimálbér, ami miatt az elmúlt években sem sikerült ezt a célt elérni. Indokolásunkban az szerepelt, hogy amennyiben ezt nem sikerül megváltoztatni, úgy 2020-tól kezdődően olyan helyzet fog előállni, amikor egy kezdő pedagógus bére – a táblázat alapján – a felsőfokú végzettséghez kötött hivatalos bérminimum alatt marad.

A köznevelési intézmények fenntartásához kapcsolódó támogatások emelése

A Szövetség indítványozta, hogy az intézmények fenntartásához kapcsolódó támogatások tekintetében minden köznevelési intézmény részesüljön magasabb támogatásban (legalább az inflációnak megfelelő mértékben).

Waldorf-iskolák művészetoktatási támogatásának növelése

Bár a Waldorf-iskolák kivétel nélkül Alapfokú Művészeti Iskolák (AMI-k), mégis évek óta a művészetoktatási támogatás mindössze 1/3-át kapják. Ezt a megvonást diszkriminatívnak és Alaptörvény-ellenesnek tartjuk. Az indítványunk erre a helyzetre javasol megoldást a támogatás összegének rendezése tekintetében.

A tankönyvtámogatások felhasználási módja

A Szövetség indítványozta, hogy a tankönyvtámogatásokból rendelkezésre álló összeget a tankönyvtár növelése mellett az általános könyvtári állomány bővítésére is lehessen fordítani.

Eredmény: a Költségvetési törvény módosítását célzó indítványainkat sajnos a döntéshozók nem vették figyelembe.


ÉRDEKKÉPVISELETI TEVÉKENYSÉGÜNK VISSZHANGJA

A történésekről folyamatos tájékoztatást adtunk a Waldorf-mozgalom tagjainak. Emellett – mivel a jogszabálymódosításokkal kapcsolatban a Szövetség számos megkeresést kapott – elkerülhetetlen volt, hogy nyilatkozzunk a sajtónak is.

Azt tapasztaljuk, hogy a témával kapcsolatos médiamegjelenések számos esetben nem pontosak, vagy csak részinformációkat tartalmaznak, melyek alapján nem könnyű megalapozott véleményt formálni. Ezért előfordul, hogy téves alapon kerülnek megfogalmazásra vélemények. Sok pozitív tartalmú visszajelzést kaptunk, melyek mellett azonban megjelentek a Szövetséget elmarasztaló vélemények is. Míg az előbbiek közvetlenül érkeztek, addig az utóbbiak többnyire nyilvánosan jelentek meg. A nehezményezett témák a következők:

Kritika 1: Szolidaritás hiánya

Mint a fentiekből is kiolvasható, vannak olyan területek, ahol a Waldorf-intézmények nem érintettek, vagy amit a Waldorf-kerettanterv a saját intézményeire nézve nem támogat (pl.: magántanulóság). Ezekben a témákban a Szövetségnek nem feladata és nincs is joga, hogy eljárjon.

Azokon a szakmai területeken azonban, ahol a Waldorf-intézmények is érintettek, a Szövetség folyamatosan szem előtt tartotta a többi alternatív iskola érdekeit is. Érdekképviseleti munkánk során folyamatos kapcsolatban álltunk az AME-val (Alapítványi és Magániskolák Egyesülete). Minden témát illetően egyeztettünk az AME alternatív tagozatának vezetőjével.

Ezzel a kritikával kapcsolatban fontosnak tartjuk megemlíteni a Költségvetési törvénnyel kapcsolatos indítványainkat, kiemelten a pedagógus bértábla vetítési alapjának módosítási javaslatát, mely a teljes magyarországi pedagógus társadalom érdekét szolgálta. Az indítvány benyújtásakor arra számítottunk, hogy ebben a témában tőlünk függetlenül is országos megmozdulások lesznek, mivel tarthatatlannak gondoltuk, hogy egy kezdő pedagógus kevesebbet keressen, mint az előírt bérminimum. Ehhez képest megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a különböző országos pedagógus-szervezetek nem állnak ki határozottan ebben a kérdésben.

Azt is kiemelnénk, hogy a Köznevelési törvénnyel kapcsolatban az Országgyűlésnek benyújtott összesen 5 db módosító indítványból 4-et a Szövetség fogalmazott, míg a többi témában mindössze 1 db iromány született. Ez mindenképpen elgondolkodtató, mivel számos érdekképviseleti szervezet létezik, akik más fórumokon hallatják is a hangjukat.

Egyesületünk Alapszabálya egyértelműen meghatározza, hogy a Szövetség nem végezhet politikai tevékenységet. Értelmezésünk szerint minden olyan tevékenység, amely nem közvetlenül a Waldorf-intézmények érdekében történik, kimeríti a politikai tevékenység fogalmát.

Kritika 2: Tárgyalás, együttműködés a hatalommal

A fentiekben írottaknak megfelelően a Szövetség azt a feladatot kapta, hogy függetlenül attól, hogy milyen politikai erő irányítja az országot, mindig alakítsunk ki jó kapcsolatot, működjünk együtt – kizárólag szakmai szinten – az oktatásirányítással, és találjuk meg annak a módját, hogy a Waldorf-intézmények

  • létezhessenek,
  • a lehető legszabadabban működhessenek és
  • a lehető legnagyobb támogatásban részesülhessenek.

Ez alapján egyértelmű, hogy az ügyeinket tárgyalásos úton, a mindenkori oktatásirányítással való egyeztetések útján kell megpróbálnunk megoldani.

Kritika 3: Egyéni megállapodás az EMMI-vel

A sajtóban megjelent téves, vagy félreérthető információk alapján felmerült az a vélekedés, hogy a Szövetség különmegállapodást kötött az EMMI-vel, sőt, esetleg olyan megállapodást, ami nincs tekintettel a többi alternatív iskolára. A valóságban semmi másról nincsen szó, mint hogy a személyes találkozó során az egyes témákban jogértelmezési egyeztetéseket folytattunk az Oktatási Államtitkársággal. Ennek során egyértelműsítettük, hogy az említett többértelmű módosítások mit jelentenek az EMMI értelmezése szerint, és mi következik majd mindebből a gyakorlatban. A sajtóban megjelentekkel ellentétben tehát a Szövetség semmilyen különmegállapodást nem kötött a minisztériummal.

Kritika 4: Jóhiszeműség

A minisztériumtól kapott szóbeli tájékoztatásokat egyes vélemények szerint nem szabad tényként kezelni, fennáll a veszélye annak, hogy a gyakorlatban pont az ellenkezője fog történni. Ezzel kapcsolatban a személyes érzékelésünkre, a múltbéli tapasztalatainkra, valamint arra, a világba fektetett bizalomra alapozunk, amely nemzetközi szinten 100, Magyarországon pedig 30 éve segíti a Waldorf-pedagógia megvalósulását.

Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy abban az esetben, ha kiderülne, hogy a jövőben mégis kedvezőtlen irányt vennének a folyamatok, a Szövetség a helyzetnek megfelelően fog cselekedni.


KÉRÉS

A Waldorf-iskola egyik fontos feladata, hogy a tanulókban kialakítsa annak a képességét, hogy egy témát a lehető legalaposabban járjanak körül, és vizsgáljanak meg minden szempontot, mielőtt véleményt formálnak róla. Arra szeretnénk kérni minden érintettet, hogy hasonlóképpen járjon el: próbáljon meg a lehető legszélesebb körben tájékozódni, mielőtt ítéletet alkot; a különböző sajtómegjelenéseket, az ott közölt véleményeket fogadja fenntartásokkal, és felmerülő kérdéseivel forduljon bizalommal a Magyar Waldorf Szövetséghez.

A tájékoztató PDF formátumban is letölthető.