Magyarországi Waldorf mozgalom

A két világháború között Dr Göllner Mária kezdeményezésére Magyarországon nyílt meg az egyik első „külföldi” Waldorf-iskola: a Kissvábhegyi Waldorf Iskola és Internátus 1926 és 1933 között az első hazai kéttannyelvű, koedukált, óvodával egybekötött magániskolaként működött. A második világháborút követően az alternatív gyakorlatot folytató iskolák közül a Pesthidegkúti Waldorf Iskola 1989-es indulásával Közép-Kelet-Európában és Magyarországon elsőnek törte meg – civil kezdeményezésre – az állam általános iskolai oktatási-nevelési monopóliumát.

A Waldorf-óvodák, iskolák és képzések – az egyházi intézményeken kívül – a legnagyobb intézményszámmal, gyermek- és pedagóguslétszámmal rendelkező, nem állami, nem önkormányzati köznevelési hálózatot alkotják hazánkban. A Waldorf-pedagógia az egyetlen reformpedagógiai irányzat, mely az utóbbi két évtizedben országos hálózatot alakított ki Magyarországon saját tanárképzésekkel és szakmai szolgáltató intézettel (Waldorf Ház Pedagógiai Szolgáltató Intézet).

A hálózatot – civil egyesületként – a Magyar Waldorf Szövetség fogja össze. A Szövetség a tavalyi év során az új Nemzeti Alaptanterv alapján megújította a Waldorf-iskolák Kerettantervét, a Waldorf-Óvodapedagógiai Programot, valamint létrehozta saját pedagógiai szolgáltató intézményét.

Hazánkban ma 32 településen működik Waldorf óvoda és 24 településen Waldorf iskola. Budapesten 4, Solymáron 2 képző intézmény segíti a pedagógusok felkészülését és továbbképzését.

  Intézmények száma Tanulói / hallgatói létszám Pedagógus létszám Érettségizett tanulók / végzett hallgatók száma
Óvoda 49 db 1 356 fő 99 fő -
Iskola 32 db 4 580 fő 662 fő 1376 fő
Tanárképzés 6 db 229 fő 76 fő 1946 fő

Az óvodák és iskolák estében is folyamatos az érdeklődők számának gyarapodása. Elsősorban a fővárosi és a város környéki iskolák esetében jellemző a túljelentkezés, a vidéki iskolák esetében változó az érdeklődés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy folyamatos igény van új intézmények létrehozására. A Magyar Waldorf Szövetség – mint a névhasználatért és az intézmények minőségi működéséért felelős szervezet – saját eszközeivel segíti, koordinálja ezeket a folyamatokat.