Molnár Blanka

Melyik Waldorf-iskolában végeztél? Fóti Szabad Waldorf Óvoda, Általános Iskola, AMI és Gimnázium
Melyik évben? 2011
A Waldorf-iskola után hol tanultál tovább? Milyen szakon?  SZTE Társadalmi tanulmányok BA, ELTE Humánökológia MA, PTE Filozófia Doktori Iskola – Nevelésfilozófia PhD
Mi vált előnyödre a Waldorf-iskolában megszerzett képességekből, tudásból a továbbtanulás, vagy a munkád során? Nem tudnám röviden összefoglalni – valószínűleg ezért is foglalkozom ezzel a témával most is a munkámban… 🙂 -, csupán felsorolásszerűen néhány: – merek kérdezni – nem törték le az érdeklődésemet – nem bemagolni, hanem megérteni és elsajátítani igyekszem a tanultakat – csoportmunka, együttműködés képessége – kiselőadást tartani, több ember előtt beszélni, előadni: már sok gyakorlatom volt benne a Waldorfos éveimből – annyiféle Waldorf-iskolai projekt, feladat, alkotómunka van mögöttem különböző területeken, amelyekkel sikeresen megküzdöttem vagy együtt megküzdöttünk, hogy ha újat akarok létrehozni, egy ötletemet megvalósítani, ezekből a tapasztalatokból, élményekből merítkezve bátran bele merek vágni – könnyebben fogadom a kritikát és építeni, javítani, fejlődni próbálok belőle
Származott-e hátrányod abból valaha, hogy Waldorf-iskolába jártál a továbbtanulás, vagy a munkád során? Ha igen, mi volt az? Soha, eddig csak az előnyeit tapasztaltam. Talán az egyetlen nehézség – de ezt pozitívumként értékelem és vállalom -, hogy úgy érzem, a Waldorfos tapasztalataimmal és értékrendemmel nem tudnék belesimulni egy olyan rendszerbe, amivel nem értek egyet; nem tudnék olyan munkát végezni, amivel nem tudnék azonosulni; valamint hogy szeretnék a munkámmal valami pozitív változást elérni a világban. Ez persze nem mindig könnyű, de ezt az utat érzem helyesnek és követendőnek.
Hol dolgozol? Mutasd be, hogy mivel foglalkozol! A Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolájának vagyok PhD hallgatója, kutatási területem a nevelésfilozófia és az ökoetika. Az iskolai nevelés (anti-)ökologikus világképünk és szemléletünk kialakításában betöltött szerepét és hatásait kutatom, amiben nagy szerepet játszik, hogy volt Waldorfos diákként megtapasztaltam és rálátásom nyílik sok-sok különbségre alternatív, Waldorf és hagyományos, állami oktatási rendszerek között. Emellett alkalmanként középiskolákban tartok foglalkozásokat, ahol – részben tapasztalataimra, részben eddigi tanulmányaimra, pl. a humánökológián elsajátítottakra támaszkodva – a világban körülöttünk zajló jelenségek és azok miértjeinek megismerését, és alternatív utak bemutatását tűzöm ki célul, hogy tudjuk, nem csak az oktatás területén léteznek alternatívák. 🙂
Van egy jó sztorid, aminek köze van ahhoz, hogy Waldorf-iskolába jártál? Eddig minden közösségben, szakon, ahol együtt tanultam, dolgoztam hagyományos iskolából érkező diákokkal, előbb-utóbb mindig feltűnt a többieknek, hogy sok szempontból kilógok közülük – gondolok itt olyanokra, mint amilyen példákat az előnyöknél felsoroltam – de ezt jellemzően pozitívan értékelték, és érdeklődve és nyitottan kezdtek el kérdezgetni a Waldorfról (miután “felfedtem”), és mindig nagy arányban voltak azok, akik sajnálkoztak, hogy ők nem ilyen iskolába járhattak. Ez merőben eltér attól, amit még általános iskolásként sok helyen tapasztaltam, hogy amikor kiderült, hogy Waldorf iskolába járok, rögtön olyan sztereotípiákkal “támadtak” (és jellemzően nyitottság és őszinte érdeklődés nélkül kérdeztek), hogy nálunk tényleg nincs-e házi, zsírkrétával (méhviasz!!!) írunk-e még gimnáziumban is, nálunk nincsenek-e szabályok, mindent szabad-e (nem, nem emiatt hívják Szabad Waldorfnak), tényleg csak egész nap kötünk-e, és hogyhogy nem tanultuk még, amit ők már rég vettek (sokszor egyébként teljesen indokolatlanul olyan korán) az adott évfolyamban.