Eredményeink
A jelenleg több mint 100 köznevelési intézményt magában foglaló magyar Waldorf-mozgalom 22 évvel ezelőtt létrehozta saját érdekképviseleti szervezetét, a Magyar Waldorf Szövetség Egyesületet.
Az életre hívott egyesület elsődleges feladatának azt kapta, hogy képviselje a magyarországi Waldorf-intézmények (óvodák, iskolák, pedagógusképzések) érdekét a folyamatosan változó jogi környezetben. A cél az volt, hogy függetlenül attól, hogy milyen politikai erő irányítja az országot, mindig alakítsunk ki jó kapcsolatot, működjünk együtt – kizárólag szakmai szinten – az oktatásirányítással, és találjuk meg annak a módját, hogy a Waldorf-intézmények
- létezhessenek,
- a lehető legszabadabban működhessenek és
- a lehető legnagyobb támogatásban részesülhessenek.
Fontos feladatként kapta a Szövetség, hogy folyamatosan figyelje a tervezett jogszabálymódosítási javaslatokat, és szükség esetén tegyen lépéseket azok megváltoztatására, illetve maga is kezdeményezzen a Waldorf-intézmények érdekét szolgáló módosításokat.
FŐBB ÉRDEKKÉPVISELETI EREDMÉNYEK
A közelmúlt eredményeit tekintve elmondható, hogy a fenti hozzáállás hatékonynak bizonyult, számos eredményt értünk el, vagy járultunk hozzá azok eléréséhez. Ezek közül a legfontosabbak:
2011 Köznevelési törvény 9.§
A Szövetség indítványa alapján került be az új törvénybe az alternatív iskolák létének alapját képező (a korábbi Oktatási törvényben már szereplő, de a Köznevelési törvény tervezetéből eredetileg kimaradt) paragrafus, mely lehetővé tette, hogy létezhessenek alternatív pedagógiát folytató köznevelési intézmények.
2012 Waldorf-kerettanterv, Waldorf-óvodapedagógiai Program
Waldorf-pedagógusaink munkájának eredményképpen elkészültek az intézményeink sajátos működését részletesen leíró alapdokumentumok, melyek megkapták az EMMI miniszter jóváhagyását, és ezzel lehetőséget biztosítanak a Waldorf-pedagógia megvalósítására.
2013 Nem állami fenntartású iskolák finanszírozása
A pedagógus-életpályamodell bevezetésekor beterjesztett mutatószámok megemeltetésével (melynek alátámasztására jogilag megalapozott, részletes kalkulációkkal szolgáltunk) a Szövetség hozzájárult ahhoz, hogy a nem állami iskolák lényegesen magasabb állami támogatást kapjanak. Ez az emelt összegű szabályozás azóta is érvényben van, és az eredeti javaslathoz képest összességében évi sokmilliárd forint többletbevételt jelent minden nem állami fenntartású iskola számára.
2014 25% állami támogatás megvonásának megakadályozása
A 2014. év végi törvénymódosítási javaslat megvonta volna a nem állami fenntartású intézmények állami támogatásának 25%-át. Az adventi időszaktól függetlenül a Szövetség intenzív érdekképviseleti munkába kezdett, minden országgyűlési képviselőt és minden döntéshozót megkerestünk, amivel hozzájárultunk ahhoz, hogy a módosítás végül visszavonásra került.
2016 Köznevelési törvény 9.§ megvédése
Miután az alternatív intézmények létét megalapozó bekezdés módosító javaslata az Országgyűlés elé került, felvettük a kapcsolatot az Oktatási Államtitkárral, akinek sikerült megmutatnunk, hogy a tervezett módosítás milyen lehetséges következményekkel járhat. A hosszas egyeztetést követően sikerült az indítványt visszavonatnunk, ezzel biztosítva, hogy a jövőben is létezhessenek Magyarországon alternatív iskolák.
2019 Köznevelési törvény – Kötelező osztályozás
Indítványoztuk a Waldorf-iskolák szempontjából leginkább sérelmes, kötelező osztályozás bevezetését előíró javaslat hatályon kívül helyezését. Szakmai indokolásunkban, kérelmünk alátámasztására felsorakoztattuk a Waldorf-pedagógia és az általános neveléstudomány kutatási eredményeiből következő ellenérveket az osztályozással szemben.
Az eredeti törvényjavaslatra összesen 5 módosító indítvány került benyújtásra az Országgyűlésnek, ebből 4 indítvány a Szövetség által az osztályozással kapcsolatban megfogalmazott módosítási javaslat volt.
A módosítási javaslat visszavonásra került.
2019 Köznevelési törvény – Tantárgyi struktúrától maximum 30% eltérési lehetőség
Az Országgyűlés Kulturális Bizottságának ülésén került benyújtásra egy újabb, az eredeti indítványban nem szereplő javaslat, mely szerint az alternatív iskolák kerettanterve maximum 30%-ban térhet el a jövőben az állami kerettanterv tantárgyi struktúrájától.
Ezzel a javaslattal kapcsolatban az egyik fő probléma az volt, hogy nem egyértelmű módon fogalmazott. A Waldorf-iskolák szempontjából ezt akár úgy is lehetett értelmezni, hogy a Waldorf-iskolákban nem lesz lehetőség epochális rendszerű tanításra, de akár úgy is, hogy mindössze annak kell megfelelni, hogy ne térjünk el 30%-nál nagyobb mértékben az állami kerettantervtől abban, hogy milyen tantárgyakat tanítunk.
Mivel a törvénymódosítás elfogadását nem sikerült megakadályozni, ezért személyes találkozót kezdeményeztünk az Oktatási Államtitkársággal, melynek során megerősítésre került, hogy az utóbbi értelmezést kell figyelembe venni. Arról is tájékoztatást kaptunk, hogy a javaslat megfogalmazásakor figyelembe vették az OFI által korábban készített kutatást, mely a jelenleg érvényes alternatív kerettanterveknek az állami kerettantervtől való eltérését vizsgálta. Itt 25% volt a legnagyobb eltérés, a törvénymódosítási javaslatba ennek tudatában került be a 30%. Mindebből az következik, hogy a gyakorlatban sem a Waldorf-intézményeket, sem a többi alternatív iskolát nem fogja hátrányosan érinteni ez a szabályozás.
2019 Köznevelési törvény – Félévenkénti szakaszolás előírása
Az új előírás megköveteli, hogy az eddigi egyéves szakaszolás helyett féléves bontásban határozzuk meg a tanítási tartalmakat, amit a Waldorf-iskolák kerettanterve és napi gyakorlata alapján nehéz lenne betartani.
Az EMMI-vel történt egyeztetés eredményeképpen a törvény utólag módosításra került.