Történet


1924

A magyar Waldorf mozgalom története 1924 nagypéntekjén kezdődött, amikor Göllner Mária, a filozófia fiatal doktornője Dornachba utazott, hogy találkozzon Rudolf Steinerrel, akinek a munkásságáról egy korábbi drezdai utazása során hallott először. A találkozás nagy hatást gyakorolt rá, ezért még ugyanabban az évben még egyszer ellátogatott Dornachba és részt vett a szeptemberi antropozófiai kurzusokon és előadásokon, így Steiner utolsó beszédén is, mely Mihály-napon hangzott el.

Göllner Mária emlékirataiból tudhatjuk, hogy Rudolf Steiner halálát követően világossá vált számára, hogy mit kell tennie annak érdekében, hogy megvalósítsa célját, hogy közel hozza a magyar néphez az antropozófiát. Mivel akkoriban még nem léteztek fordítások, nem voltak magyar előadók, ezért német nyelvű előadások szervezése helyett úgy döntött, hogy egy olyan gyakorlati dolgon keresztül próbálja ezt megvalósítani, amire majd felfigyelnek az emberek és kérdéseik támadnak. Ezért hozta létre 1926-ban az az első magyarországi Waldorf-iskolát.


1926-1933

Göllner Mária férje, Nagy Emil, a köztiszteletben álló jogász felajánlotta, hogy a Kis-Svábhegyen található gyönyörű villáját díjmentesen az alapítandó Waldorf-iskola és internátus rendelkezésére bocsátja, míg az adóterheket továbbra is teljes egészében ő viselte. Ez a nagylelkű hozzájárulás tette lehetővé, hogy megnyílhasson az iskola.

A Kissvábhegyi Waldorf Iskola mindössze 7 évig működött, mivel 1933-ban Hitler hatalomrajutásával a németországból érkezett tanárokat arra kötelezték, hogy hagyják el Magyarországot és térjenek vissza hazájukba.

1933-1988

A Kissvábhegyi iskola bezárását követően 55 éven keresztül nem volt lehetőség Magyarországon Waldorf-intézmény létrehozására. Ebben az időszakban a Waldorf-pedagógia impulzusát különböző, egymástól függetlenül működő “földalatti” csoportok éltették. A csoportok munkája tette lehetővé, hogy 1988-ban megnyíljon a magyarországi Waldorf-mozgalom újabb korszakának első intézménye: a Solymári Waldorf Óvoda.

1989-1997

Az óvoda megnyitását hamarosan egy iskola létrehozása követte. A solymári iskola sokáig épületproblémákkal küzdött, míg végül beköltözött Budapestre, a mostani pesthidegkúti helyszínére. A következő években országszerte további több mint 10 intézmény jött létre, melyek sok szakmai segítséget kaptak Németországból.

1997-

Ez az év egy fontos mérföldkő a magyar Waldorf-mozgalom történetében. Ekkor alakult meg a Magyar Waldorf Szövetség, többek között annak érdekében, hogy legyen egy olyan jogi személy, amely hatékonyan tudja képviselni a Waldorf-intézmények érdekét a formálódó új közoktatási rendszer létrejötte során. Így a közoktatás jogi és szakmai rendezésében már a Szövetség is részt tudott venni és 2003-ban először csak ideiglenesen, majd 2006-tól véglegesen el tudta fogadtatni a minisztériummal az első Waldorf-kerettantervet. A kerettanterv 2013-ban ismét megújításra került: egyrészt összhangba kellett hozni az akkor új Nemzeti alaptantervvel, másrészt megjelentek benne olyan változtatások is, melyek az iskolákban felhalmozódott pedagógiai tapasztalatokból erednek. A kerettantervhez hasonlóan a Waldorf Óvodapedagógiai program is elfogadásra került.

Napjainkra a Waldorf-mozgalom Magyarország legnagyobb és egyben legrendezettebb alternatív pedagógiai hálózatává vált.

Rendelkezünk saját

  • kerettantervvel,
  • óvodapedagógia programmal,
  • pedagógiai szolgáltató intézettel,
  • országos képviseleti szervvel,
  • pedagógus képzésekkel,
  • minőségbiztosítási rendszerrel.

Az ország 40 Waldorf-iskolájába és 54 óvodájába jelenleg több mint 8 100 gyermek jár. A 94 intézményben közel 1000 pedagógus dolgozik. A szakmai munkát 7 önálló Waldorf-pedagógus képzés támogatja.